Vegyük a kezünkbe és olvassuk!

          Javunkra válik!

Gerold László könyve a mai színjátszás egyik sokat alkalmazott, de ritkábban elemzett és értelmezett jelenségét, az átírás irodalmi és gyakorlati alkalmazását vizsgálja. Egyetlen, de igazán időszerű kérdés áll kötetének középpontjában. A szerzőnek szándéka szerint inkább a jelenség leírása, nem a kérdés (történeti és elmélati) megválaszolása áll érdeklődése előterében. Főként azért, mert az átírás drámaelméleti megközelítése még várat magára. Ebből következően adódik a jelenség (és színházi gyakorlat) áttekintésének feladata.

  Két irányból közelít a szerző a kérdés felé. Részint a színházi gyakorlat, illeteva dramaturgia, részint pedig az irodalom irányából. Ezért az elemzett átiratok a Comoedia Balassi Menyhárt árultatásáról Hubay Miklós és Spiró György, A filozófus Dunai Ferenc, a Tempefői Sediánszky Nóra-Koltai M. Gábor, a Tisztújítás Parti Nagy Lajos...- kettős megvilágításba kerülnek. Ahol arra lehetőség mutatkozik, mert fellelhetők (,,átírói’’), akár rendezői nyilatkozatok formájában, ott többet foglalkozik magával az előadással, ahol viszont csak az átirat áll rendelkezésre, ott hangsúlyosabban figyel az eredeti és az átírat közötti, akár műfaji, akár szemlélati különbségekre.

                                                                                                            BÁNYAI János

Három évvel ezelőtt a bácsfeketehegyi Podolszki-napok szervezői, hogy a Forum Könyvkiadóval közösen megjelentetik Podolszki József (1946-1986) válogatott írásait. Versei és novellái zömmel még életében megjelentek, de tanulmányai és publicisztikai írásai továbbra is a kötetben való megjelenésre vártak. 2007-ben Törpedél címmel a hagyatékban maradt gyermekverseit adtuk ki, a múlt évben pedig az Új Symposionban közölt tanulmányaiból készűlt válogatást jelentettük meg Vidékiesség-európaiság címmel. Most viszont publicisztikai írásaiból válogattunk. A szerző ugyanis hivatásos újságíróként, riporterként dolgozott az újvidéki Képes Ifjúságban 1967-től 83-ig, majd még három évig a szabadkai 7 Nap szerkesztőségében. E lapokban közölt írásaiból válogattak kötetünk számára Tóth Lívia (a Képes Ifjúságból) és Dudás Károly               (a 7 Napból).

„A mai történelmi regény szerzője, eltérően a hagyományos történelmi regény írójától, nem nyomoz a történelmi igazság után, mert az igazságot részint elérhetetlennek tartja, részint pedig elhanyagolhatónak, hanem a múlt idő leírására vállalkozik, amely a maga zártságában állandóan utat keres a jelen felé. A tanulmány szerzője a mai történelmi regény értelme és célja után kutat a kortárs magyar prózírásban, amely regény a múltat az események diszkontinuitásában tárja fel, mert a múlt eseményei nemcsak történelmi, hanem irodalmi értlmezésekre és megértésre is szorulnak. Toldi Éva elemzései jól kidolgozott, sok irányból bizonyított, sok idézettel alétémasztott elméleti alapra épülnek” (Bányai János).